Golgota

Ismeretlen festő,
18. század,
olaj, vászon,
186CM x 112cm,
Oltárkép a szombathelyi Szent Márton római katolikus plébániatemplom és volt domonkos rendház oratóriumában
(Műemléki azonosító: 9439, Törzsszám: 7601)

 

A restaurálást végezte:
Károlyi Anna,
Heitler András

 

A festmény felső záródása íves-vállas körvonallal kialakított, jellegzetesen barokk formájú. A kép vászna két függőlegesen futó sávból van összevarrva, a vászon hátoldalán három felragasztott folt volt látható. A kép felszíne erősen kagylósodott, vakkeretének keresztmerevítői is markáns nyomot hagytak a felszínén, a szélek mentén pedig a nem megfelelő feszítettség miatt több helyen hullámosság volt megfigyelhető. A felület egésze szennyezett, alsó részén, Mária Magdolna alakján egy hátoldalra enyvvel felragasztott folt a vásznat összehúzva erősen zavaró hullámosodást okozott. A festékréteg pergése, a kisebb hiányok, illetve korábbi átfestések, javítások is gondot okoztak. 

A feltárási próbák igazolták, hogy a felületet fedő felső, elszennyeződött lakkréteg alatt valóban nagy kiterjedésű felületeket fed átfestés. Az átfestés alatt több helyen egy kemény, kissé szürkés színű tömítőanyagot találtunk, amelyet a festékréteg kopott, mind erősebben kagylós részein alkalmazták, hogy sima felszínt alakítsanak ki vele, ezzel az eredeti festett felületek nagy részeit is lefedve. Ezt a tömítőanyagot vegyszeresen puhítottuk, majd a megduzzadt anyagot szikével lehetett eltávolítani. A vászon vakkeretről való lebontása után a felső, íves részen lévő nagy folt könnyen eltávolítható volt. A felület alsó felén, a varratra ráfedve egy másfajta szövetből felragasztott foltot állati enyvvel rögzíthettek. A ragasztóanyag erősen lumineszkált, s vízoldhatónak bizonyult, a zsugorodásából előálló húzóerő hullámos deformációt okozott. Érdekes módon a folt helyén semmilyen szakadást vagy vászonhiányt nem találtunk, felragasztásának egykori indoka így nem egészen világos. Az erőteljes hullámosodás és a felület felső részén a szövet erősen romlott állapota indokolta azt, hogy végül a kép dublírozása mellett döntöttünk. Ugyanis a vörös festékkel is lefedett vászonmegerősítés alól előkerült eredeti szöveten vízszintes irányban húzódó kisebb vászonhiányok egész sora bukkant elő. Kialakulásuk oka nem egyértelmű, elképzelhető, hogy itt nedvesség érte a vásznat. A kép felső részén történt károsodás érintette a bal alkart és kézfejet. Itt a károsodás jellege is más, mint az alsó részeken: erősebb a kagylósodás, a festék és alapozórétegek is kiperegtek, valamint a korábban említett vászonhiányokban a hordozó is megsemmisült. Hiányosak a kereszt feliratának maradványai és súlyosan sérült a bal kézfej is, de az ujjakból itt is megmaradt annyi, amiből nagy biztonsággal kiegészíthető volt a sérült rész. 

A feltárt és vászonpótlásokkal kiegészített festményt hátoldalról konzerválóanyaggal impregnáltuk, majd vákuumasztalon átvasaltuk, képoldallal lefelé. A hiányok tömítése az eredeti alapozás színéhez illeszkedő, vörösesre színezett tömítőmasszával történt. A dublírozott képet egy új, ékelhető vakkeretre feszítettük, mivel az erős rovarkárosodás miatt az eredeti keretet nem ítéltük megtarthatónak.
A hiányok aláfestését fedő vízfestékkel végeztük, mivel ez a festékanyag vastagabban felhordva lehetőséget adott a hiányok, tömítések felületének módosítására is. Retusálás után a felületet selyemfényű zárólakkal védtük le. 

 
Previous
Previous

A Szentháromság Szent Ágostonnal és Aquinói Szent Tamással

Next
Next

István király fölajánlja az országot Máriának